A TÁRSULATRÓL
Laylat El Amar Hastánc Művészeti Társulat - 2016 augusztusában alakult 5 fővel. Tapasztalt táncosokból álló társulatunk, mely az orientális tánc és a keleti kultúra ismertetését tűzte ki célul. Immáron 6. éve táncolunk együtt. 2017-ben két új taggal bővült a csapat, ami jelenleg 7 táncost tesz ki.
A "Laylat El Amar" jelentése arabul: a Hold Éjszakája, mely szavak gyakran megjelennek az arab zenében szimbolizálva a Nőt - kerekded, ciklikus, éjszaka, és ragyogás mivoltján keresztül – és a szerelmet. Az éjszaka sötét, titokzatos, innen indul minden és ide tér vissza. Az átalakulás, az újjászületés jelképe. A Hold sok arcú és ciklikus jellegű, mint a Nő.
Veréb Szandra
Alapító, Művészeti vezető, Oktató orientális táncos
A társulat létrehozásával azt a régi álmomat szeretném megvalósítani, hogy egyrészt egy színvonalas, akár professzionális előadás sorozatot alkossunk, mellyel büszkén képviselhetjük a hastánc művészi ágazatát befolyásolva a műfaj köztudatban élő megítélését. Másrészt nyílt célom, hogy egy egységes hastánc közösséget hozzunk létre Egerben, mely által az együttműködés, a közös fejlődés és az egri hastánc élet kialakítása elérhetővé válik. Továbbá szeretnénk lehetőséget teremteni az egri nőknek, hogy közelebb kerüljenek a tánc által testükhöz, nőiségükhöz és önmagukhoz. Nagyon hálás vagyok a társulat tagjainak, hogy merték vállalni a kezdeti nehézségeket és együtt indulunk el ezen nemes cél irányába.
Gyenes Katalin
Orientális táncos
A tánc, a színpad az én világom! 9 éves koromban kezdtem táncolni. Először a magyar néptánccal és a balett alapjaival ismerkedtem meg. Ösztönösen a lábaimban vannak a ritmusok, ha bármilyen zenét hallok, mozdulnom kell. A hastánccal egy véletlen folytán találkoztam 2004-ben, majd egy év kihagyás után 2006-tól az életem részévé vált. Ez a tánc, a zene összefonódik a lelkemmel, kikapcsol és örömmel tölt el. Nagyon szeretem a koreográfiák betanulási folyamatát, amikor a kezdeti suta mozdulatokból a végére egy kész, érett produkció születik. A csoport nagyon fontos számomra, teljesen más élményt nyújt, ha együtt dolgozva, egy szívként dobogva mutatjuk meg érzéseinket.
Majoros Virág
Orientális táncos
Kislány voltam még, amikor édesanyámmal elutaztunk Egyiptomba nyaralni. Teljesen elvarázsoltak és magával ragadtak az ősi egyiptomi emlékek és a mai arab kultúra, ott azonnal beleszerettem abba az életérzésbe. Évekkel később a nővé válás rögös útján találtunk egymásra a hastánccal, mely máig kapcsolatot teremt kislánykori "szerelmem" és a nőiség megélése között.
A folyamatos fejlődés érdekében mindig igyekeztem több tanártól is tanulni, ám nem versenyzem, számomra a tánc nem versenyeztethető, egészen más érzelmi élményt nyújt. Azonban szeretem megmutatni az embereknek, a közönségnek ezt a különleges, varázslatos táncot és kultúrát. A Társulatban az igazi közösségbe való tartozást és a művészeti fejlődést szeretném megélni és elérni.
Dománné Erdélyi Krisztina
Orientális táncos
Már 20 évesen, a főiskolai éveim alatt tervezgettem a hastánccal való ismerkedést, azonban az első táncórára 34 évesen, 4 gyermek édesanyjaként jutottam el. Főállású anyukaként kerestem a kikapcsolódási lehetőséget, az elszakadást a hétköznapi gondoktól, egy mozgásformát, amelyben megtalálhatom magamban újra a nőt, szülés után regenerálódhatok. Közel 6 évig formálódott tánctudásom és a keleti zenei ízlésem Faatimah Szultána Szkarabeusz csoportjának tagjaként. A mozgás az életem részévé vált. A sors megismertetett AZIZA-Balla Tünde fejlesztőpedagógus, orientálistánc oktatóval, akinek a táncról, általánosságban a mozgásról, a test-lélek-betegségek párhuzamairól, a rekreációról szóló nézetei nagy hatással voltak rám. Elvégeztem az akkreditált orientálistánc oktatói, tündértánc, és bellyfit tréneri tanfolyamot. Tartottam óvodásoknak, iskolásoknak tündértánc foglalkozásokat, ill. volt kezdő hastánccsoportom is. Jelenleg saját tánctechnikai fejlődésemet helyezve előtérbe, csatlakoztam a Laylat el Amar társulathoz.
Kurdi Beáta
Orientális táncos
2009-ben a Savaria Karneválon gyökeret eresztettem a színpad előttem. Gyönyörű volt a látvány, teljesen magával ragadott. Ott döntöttem, el hogy egyszer én is megtanulom, ha lehetőségem adódik. Már ősszel adódott is lehetőségem.
Nagyon szeretek táncolni. A zene, a ritmus minden embernek mást jelent, mást hoz ki belőle. Tánc közben képes vagyok igazán kapcsolódni önmagamhoz, ekkor úgy érzem, igazán én vagyok. Kikapcsol a külvilág, mintha magamnak-magammal táncolnék, holott többen is vagyunk. Ilyenkor megtapasztalom azt a nőt, azt az igazi nőt, aki mélyen bennem lakozik és a zenével, a mozgással felszínre tud jönni, megnyilvánulni. A hastánc tehát nekem a nőiességet jelenti. Még a leglágyabb, finom mozdulatokkal is kifejezi a bennünk rejlő érzelmeket, lehet az boldogság, szerelem és akár fájdalom is.
A társulat számomra egy olyan közösséget jelent, ahol átélhetem az egységet – tánc közben szinte eggyé válunk. Mindenki megőrzi saját egyéniségét, miközben egymástól is sokat tanulunk.
Kiss Vivien
Orientális táncos
Az orientális tánccal a 2000-es évek elején kerültem közelebbi kapcsolatba. Egy előadást látva nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy én is szeretném ezt az – akkor még újdonságnak és kuriózumnak számító – műfajt kipróbálni. Sikerült. Nem csak kipróbálni, de tíz évig művelni is. Aztán úgy alakult, hogy „szögre akasztottam” a táncruhámat. Végül 2017-ben – a felkérés csábításának engedve – csatlakoztam a Laylat El Amar Társulathoz, így a hastánc azóta újra az életem része. A kezdeti nehézségek után mára sikerült megtalálnom annak az egyensúlyát, hogy a magánéletem és a munkám mellett a táncra is legyen időm. És hogy miért jó ez? Mert szeretem, hogy a nőiség megélésén túl megtalálom benne az erőteljes és a finom mozdulatokat is, és mert mindig van lehetőség fejlődni, újat tanulni.
Fazekas Barbara
Orientális táncos
Már óvodás koromban mondták anyukámnak, hogy írasson be tánciskolába, mert táncosnak „kell” lennem. Ő azonban nem akart helyettem dönteni. Ahogy kezdtem felnőni, beleszerettem rengeteg táncstílusba, csodálattal néztem a tehetséges táncosokat. Éreztem a vágyat, hogy táncos szeretnék lenni, de még kerestem, melyik az a stílus, amelynél elköteleződnék. Egészen a főiskola kezdetéig… Itt ismerkedtem meg a mentorommal, aki megalapozta a tudásomat, bevezetett az orientális táncok világába és utat nyitott számomra a társulat felé. Itt mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe van, teljesen mások vagyunk és éppen így vagyunk egészek. Összeköt minket a közös szenvedély. Rengeteget tanulunk sokszor egymás erényeiből, néha egymás hibáiból. Közösségünk hozzásegít, hogy mindig eggyel magasabb szintre léphessek a táncban. Az út során pedig a technikai fejlődésem mellett a személyiségem is formálódik. Tánc közben úgy érzem, kiteljesedem, közelebb kerülök a legbensőbb énemhez. Továbbá segít abban, hogy feltöltődjek pozitív energiákkal és ezt mások felé is sugározzam.